A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének B.-A.-Z. Megyei Szervezete szerdán megtartotta 2018. évi közgyűlését, ahol napirend előtti programként aláírták a NAV és a VOSZ együttműködési megállapodását.
Ádám Imre, a VOSZ Borsod megyei elnöke kiemelte, a vállalkozók számára az egyik legfontosabb partner a NAV. Az adójogszabályok alkalmazásában azonban a VOSZ is segít a vállalkozásoknak. A két szervezet együttműködése most kibővült: megállapodásuk szerint a NAV vállalja a vállalkozók folyamatos tájékoztatását, és a feketemunka visszaszorítására is kifejezetten törekszik. A NAV előadásain a vállalkozók kérdéseket is megfogalmazhatnak, akár a VOSZ-on keresztül, intézményes formában is.
Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottja a megyei közigazgatás átszervezéséről, fejlődéséről beszélt. Kiemelte, a legnagyobb feladat és eredmény, hogy a 16 járásban mindenhol a legegyszerűbben tudjanak eljutni az ügyfelekhez.
– Kedden a 21. kormányablakot nyitottuk meg Borsod megyében, Felsőzsolcán – húzta alá Demeter Ervin, hangsúlyozva: a tervek között szerepel, hogy körülbelül egy hónapon belül a Tiszai pályaudvaron is megnyitnak egyet.
Hozzátette még, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatallal való együttműködésük eredményeként nyolc járási székhelyen nyitottak olyan kormányablakot, ahol 89 ügykört tud az adóhivatal intézni a kormányhivatal keretein belül.
Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke két dolgot emelt ki, ezek a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtása, valamint a Gazdaság- és Foglalkoztatási Paktum állapota. Ismertette, 2015 februárjában Magyarország kormánya és az Európai Unió hat megállapodást írt alá, ebből az egyik a TOP volt, ami összességében 1231 milliárd forintról szólt. A közgyűlés elnöke arról is szólt, hogy ez az összeg a 2014-2020-as uniós ciklusban érkezik Magyarországra. Mintegy 800 milliárd forint a megyei önkormányzatokhoz, a többi pedig a 23 megyei jogú városhoz kerül. – Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe 93 milliárd forint érkezett meg – emelte ki.
Stabilitás, biztonság és kiszámíthatóság – Pfliegler Péter alpolgármester meglátása szerint mindezekre szükség van, ha egy települést fejleszteni kíván a vezetése. Miskolcon ezekért az alapelvekért dolgoznak
– Bátran mondhatjuk, eredményesen dolgozunk azon, hogy egy vonzó, 21. századi várost hozzunk létre, ahol továbbra is jó befektetni, sőt újra befektetni. De nem dőlhetünk még hátra – hangoztatta Pfliegler Péter, aki arról is szólt, hogy szemmel láthatóan rengeteget „zöldült” Miskolc az elmúlt években, a Green City mellett a Smart, azaz okos város építését is több megvalósult projekttel lehet igazolni.
Az alpolgármester hangsúlyozta, a befektetési környezet megfelelő Miskolcon, ezt az elmúlt hónapok új befektetései is alátámasztják. Több ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma a városban.
– Ha pedig visszatekintünk akár 2015-ig is, akkor elmondhatjuk: az ide települő nagyvállalatok minden évben körülbelül 1000 fővel csökkentik a munkanélküliséget. Nem véletlen az sem, hogy a megyei jogú városok rangsorában a 17. helyről néhány év alatt 4. helyre ugrottunk – hangoztatta Pfliegler Péter. – A tavalyihoz képest is 600 millió forinttal több iparűzési adót szedtünk be, amit a város igyekszik a lehetőségeihez képest visszaforgatni például utak felújításába, közterületek fejlesztésébe, iskolák megújításába.
– Az a célunk, hogy 21. századi, vonzó, biztonságos várost teremtsünk, ahol lehet és érdemes is befektetni; ahol emelkednek a munkabérek, csökken a munkanélküliség és ahol egyre magasabban képzett szakemberek állnak a munkáltatók rendelkezésére. A város is létrehozott a kormányhivatallal, a megyei közgyűléssel, a BOKIK-kal, a VOSZ-szal és több helyi vállalkozóval egy úgynevezett Foglalkoztatási Paktumot. Céljaink közösek: ennek a városnak, ennek a megyének és ennek a régiónak a fejlesztése. Miskolc fejlődése kihat pozitív értelemben a megye és az észak-magyarországi régió fejlődésére is – hangsúlyozta az alpolgármester.
